Az Instagramon lenni jó
Ezt nem én mondom, hanem az MTVA, amiről később. Egyszerűen csak megmozgatta a fantáziámat, hogy az Instára ugye csak mobilról lehet posztolni, gépről nem, szóval lelki szemeim előtt a Kunigunda utcai nagy tévészékhéz egyik zegzugos termében ott áll Rákay Phillip, aki miután már A Dal hiányában keletkezet űr miatti unalmában előkapja a maga kis iPhone-ját (6 plus!), azután odaáll valamelyik kivetítő elé a hiper stúdióban,és elkiáltja magát: "Lesz instagramunk!" És már megy is a kamera app, a felvétel végére aztán klasszul bemontírozza a vállalati CMS-ről leszedett vállalati logót. Úgyhogy ezekből születik valami ilyesmi:
Hátha az Indexnél is valaki nagyon unatkozik, és mondjuk beköveti őket. Aztán meg találtam erről ezt a nagyon pozitív és szórakoztató sajtóközleményt:
A pesszimisták azt mondják, “már az is jó hír, ha nincs hír.”
Mondjuk, ez nálatok tényleg így van.
Mi azonban tudjuk, hogy jónak lenni jó, és a jó hírnek is lehet örülni - legyen az akármilyen “kicsi”. Mert önmagában annak, hogy az MTVA megjelent az Instagramon, nincs különösebb hírértéke, mégis azért mondjuk, hogy “különösebb”, mert talán mégis van, csak máshonnan kell rá tekinteni.
Nos, most hogy igazán őszinte legyek, nem egészen világos, miről akarnak itt most szólni, de az optimizmusuk nagyon értékelendő. Hogy a követőik száma-e a kicsi, vagy az alkalmazottak fizetése, arról csak találgatok.
Ha valaki nem szeretne minket követni, elég ha olykor rákeres az #mtvahu hashtag-re (az angol nyelvű tartalmak az #mtvahu_eng tag-et követve is láthatók), de képeink a népszerűbb, és témába vágó egyéb hírfolyamokban is feltűnnek.
Így van, hát nem azért van kevés követőjük, mert teljesen érdektelen a tartalmuk, hanem mert nem akarják őket követni. Van ez így. Ja, és az angol: először is ez remek, hiszen bizonyára sokan vannak, akik véletlen eljutnak a közmédia fantasztikus instájára, de hát nem értik mi van ott. Ez ugye legalább olyan szép, mint az angol híradó. (Ami alatt magyarul futnak a szalagcímek) Na, de ne legyünk ilyen gonoszak, ők sem búsulnak:
Azért ez így már pozitív, és talán nem is annyira kicsi, ugye?
Az hát! Nem kicsit, nagyon!