Az a baj a politikával, hogy ha az ember egy aprócskát is tájékozott, akkor már hajlamos elbízni magát. Azt hiszi, őt már semmi sem lepi meg, neki már nem tudnak újat mutatni, őt már egyetlen Orbán, Gyurcsány, Vona, Szanyi, Deutsch, Lázár, etc sem lepi meg.

Aztán mégis. Orbán az egyiptomi elnökkel találkozott. Néhány tiszteletkör, tiszteljük az iszlámot. Idáig ez rendben is volna, bár nem tudom, hol van ez a mindenkit terroristázó menekült-politikához képest, de most következetességet már tényleg ne akarjunk az Orbán-kormánytól.

Jó, ez csak lazán vág ide, de azért kirakom ide is // Tumbli-oldalam

De amit ezt követően mondott, ha ez a mindenegyben blog lenne, azt mondanám, azon mindenki meglepődött. Legalábbis én nagyon. Hogy mi nekünk nem kell senkit oktatni demokráciából (csak az EP-t), na mondjuk nekünk tényleg nem.

Na, de hogy nekik a katonai puccsal hatalomra jutott kormány, ahol "erős katonaemberek" irányítanak, megfelelő és elfogadható, el hihetetlen. Én nem tudtam rá mit mondani, mikor hallottam. Lefagyva néztem, ez most komoly? A következő az észak-koreai diktátor lesz, akinek szintén elmondja Orbán, hogy igazából nem muszáj a "nyugati demokráciát másolni"?

Ja, már tudom, kivel lesz majd alkalmuk a halálbüntetésről értekezni.